A héten írtam egy bejegyzést, Mr Flatwhiteról, mert történetünk nem ott ért véget, ahol. De eltűnt. Nem találom. Mármint a bejegyzés. És mivel nem hiszek a véletlenekben, így meg sem próbálom újra leírni. Viszont a zenét szeretem! :) Mikor a futórandira mentem végig ezt hallgattam. Nem tudom,…

Kicsit meggyötörtük magunkat Mr Flatwhitetal. Vitánk az összeköltözés témakörben kicsit elhúzódott. Sőt! Tovább is ment. Oly annyira, hogy a végén, már nem is az volt a kérdés, hogy összeköltözünk-e, hanem inkább az, hogy együtt maradunk-e.   Vitánk tovább gyűrűzött, mert egyikünk se volt…

Tudom, hogy hálátlan vagyok. Pedig próbálok nem az lenni! Őszintén. De nehezen tudok felülkerekedni bizonyos dolgok felett. Szülők. Azt hiszem ez mindenkinek ismerős. Szülők, segítség, kérés, segítségnyújtás, elvek, nézőpontok, viták, ők milyen, te milyen. Szóval szüleimet megkértem, hogy…

Ignoráltam a blogot. Igen ignoráltam. Mert mikor egyszer visszaolvastam, úgy ítéltem meg, hogy egy kicsit negatív, szomorú olyan én is meg nem is. Mert nem vagyok alapvetően egy negatív szomorú fajta, de itt valahogy így csapódott le. Aztán megmutattam valakinek, aki felhívta a figyelmemet rá, hogy…

Beakadt ez a Jackson téma. Úgy igazán. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy miért nem sikerült, miért nem lett ez több mint ami. Aztán ezen a csodás napsütötte délutánon épp egy barátnőmet viszem haza és beszélgetés közben megjön a válasz.   Hazafelé jöttünk a…

Hát ezen is túl vagyok. Megvolt szingli életem első „kapcsolata”, „szakítása”. Nem tudom, hogy ez kapcsolat volt-e. És így nem tudom, hogy a végét lehet-e szakításnak nevezni. Szóval megvolt az első nem tudom minek nevezzem. A lényeg, hogy volt egy fiú, akivel egynél…

Borongós őszi idő volt ma. Már már tél. A hideg csípte az arcomat és hirtelen belém csapott az érzés: lehet.   BFF-el sétáltunk, ő vissza a munkahelyére én az autóhoz. Egy szuper kávén voltunk túl. A legszuperebb helyről jöttünk, onnan amit második otthonom is neveznék.…

A kihívás, ami évek óta érdekelt. Az ismeretlentől való félelem. A meg tudom-e csinálni érzés. És hogy a cél, amit kitűztem, elérem-e. A félmaraton. Valami igazán felemelő érzés volt. Az előtte lévő héten viszont rendesen kicsavartam magam. Nem volt jó ötlet versenyen…

Na jól lehúztam szegény Napóleont, mondjuk nem mintha nem érdemelné meg. J Persze valamiért őt választottam, valamiért vele voltam oly sok éven át. Annyit gondolkodtam azon, hogy miért egy ilyen bunkót választottam, aztán erre is megjött a válasz. Hát azért, mert mindig is…

Azért hoztam létre ezt a blogot, mert elsősorban terápiás célnak szánom, mert úgy gondolom, és a nálamnál okosabbak azt mondják, hogy ha kiírod magadból, akkor jobb lesz. Meglátjuk. Másodsorban meg azért, hogy Titeket, akik a barátaim vagytok tájékoztassalak időről időre,…